Nagyobb szöveges dokumentumok folyamatos szerkesztés alatt a gépemen.Érdekesebb linkeket találtok a Videók menüpontban.
E-mail-eket ide várok ha van érdekes anyagotok:
szaborichard2@freemail.hu
Ajánlott cikk: 2012, nem is kell félnünk?
Google translate at the right side when you don't understand this text.
When you don't understand a word in the translate use this translater:
http://www.translation-guide.com/free_online_translators.php?from=English&to=Hungarian
NAGY HÍREM VAN!SIKERÜLT TEXT FORMÁTUMBAN MEGSZEREZNEM EGY 70-ES ÉVEKBEN FOGOTT IDEGEN ÜZENET SZÖVEGÉT.MEGTALÁLJÁTOK A "KAPCSOLATOK" MENÜPONTBAN.
,,The truth is out there"
-Sötét Energia:
A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész világegyetemben jelen van, és erős negatív nyomást fejt ki. Az általános relativitáselmélet szerint a negatív nyomás nagy távolságokon a gravitációs vonzást semlegesíti. Ez jelenleg a legelfogadottabb elmélet annak a megfigyelésnek a magyarázatára, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
Két lehetőséget ismerünk a sötét energia magyarázatára. Az egyik a kozmológiai állandó, egy konstans energiasűrűség, amely egyenletesen tölti ki a teret, a másik a kvintesszencia, egy dinamikus erőtér, melynek az energiája térben és időben változhat. A kettő közötti különbségtételhez nagyon pontosan kell mérni a világegyetem tágulását, hogy megértsük, hogyan változik a tágulás sebessége az időben.
Ha a kozmológia standard elméletéhez hozzáadjuk a kozmológiai konstanst, akkor a Lambda-CDM modellhez jutunk. Ez a modell nagyon jól egyezik a csillagászati megfigyelésekkel.
Az 1990-es évek végén az Ia típusú szupernóvák megfigyeléséből arra következtettek, hogy a világegyetem tágulása gyorsul. Az elmúlt pár évben ezeket a megfigyeléseket különböző források is megerősítették: a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás, a gravitációs lencsék, a világegyetem kora, a ősrobbanás során fellépő nukleoszintézis (atommagkialakulás), a világegyetem nagy skálájú szerkezete, a Hubble-állandó mérései, valamint a szupernóvák pontosított mérései.
Az Ia típusú szupernóvák szolgáltatják a legközvetlenebb bizonyítékot a sötét energiára. A távolodó égitestek sebességét a színképvonalaik vöröseltolódásából meghatározhatjuk. Egy égitest Földtől való távolságának meghatározása a csillagászat egyik legnehezebb feladata. Standard gyertyákat kell találni: olyan égitesteket, melyeknek fényessége ismert, így a kérdéses égitest fényességéből a távolsága meghatározható. Standard gyertyák nélkül a Hubble-törvény vöröseltolódás-távolság kapcsolata nem mérhető. Az Ia típusú szupernóvák a legjobb standard gyertyák a kozmológiai megfigyelések számára, mert nagyon fényesek, és csak akkor robbannak fel, ha egy öreg fehér törpe csillag eléri az elméletileg pontosan meghatározott Chandrasekhar-határt. Ha a szupernóvák sebességét felrajzoljuk a távolságuk függvényében, akkor megkaphatjuk, hogyan változott a tágulás mértéke a világegyetem történetében. Ezek a megfigyelések azt mutatják, hogy a világegyetem tágulása nem lassul, ahogy az egy olyan univerzumtól elvárható lenne, amelyben az anyag van túlsúlyban, hanem rejtélyes módon gyorsulva tágul. Ezt a megfigyelést egyfajta negatív nyomású energia feltételezésével lehet magyarázni, melyet sötét energiának neveztek el.
A sötét energia létezése bármelyik formájában megoldaná az úgynevezett „hiányzó tömeg” problémát is. A ősrobbanáskor lezajlott nukleoszintézis elmélete magyarázza meg, hogy milyen módon és milyen arányban alakultak ki a könnyű elemek, mint a hélium, deutérium és a lítium a korai univerzumban. A kozmosz nagy skálájú szerkezetének elmélete magyarázza meg, hogy milyen módon alakult ki a világegyetem szerkezete, a csillagok, kvazárok, galaxisok és a galaxishalmazok. Mindkét elmélet azt sugallja, hogy a barionos anyag és a hideg sötét anyag csak a kritikus sűrűség mintegy 30%-a. A kritikus sűrűség az a sűrűség, melynél a világegyetem alakja sík (ez nem azt jelenti, hogy két dimenziós, hanem, hogy görbülete nulla). A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás WMAP műholdak általi mérése szerint a világegyetem nagyon közel van a síkhoz. Eszerint tehát a fennmaradó 70%-ot valamilyen energiának szolgáltatnia kell.
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyenelektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból következtetünk. Az Univerzum kritikus tömegének 4%-át alkotja a hagyományosan is megfigyelhető anyag, 26% a sötét anyag aránya, és 70% a még kevésbé ismert sötét energia része.
A sötét anyag hatását először Fritz Zwicky svájci asztrofizikus fedezte föl a Coma galaxishalmaz vizsgálata közben. A galaxishalmaz szélén levő galaxisok sebességéből, és a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést adott. A kettőt összehasonlítva látta, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint atávcsővel mért. Ezért be kellett vezetni a sötét anyagot, ami távcsővel nem látszik, viszont elég nagy tömegű, hogy a megfigyelt sebességeloszlást magyarázza.
A sötét anyag jelenlétére jelenleg a következő megfigyelésekből következtethetünk:
Alkotórészei alapján feloszthatjuk barionos és nem barionos sötét anyagra. A barionos sötét anyag lehet:
A nembarionikus sötét anyag lehet:
A barionos és a nem barionos sötét anyag arányát a kozmikus háttérsugárzás fluktuációjából lehet megállapítani. Ennek alapján a sötét anyag nem barionos, és valószínűleg teljesen újfajta részecske.
2008 tavaszán olasz fizikusok bejelentették, hogy a San Grasso csúcs alatti alagútban lévő DAMA projekt (Dark Matter) detektoraival valószínűleg sikerült a sötét anyag részecskéinek árama által kiváltott fizikai jelenségeket detektálni, ugyanis két független érzékelő által szolgáltatott adatokban kimutatták az 1980-as években elméletileg megjósolt éves ingadozást, amely azzal függ össze, hogy Nap körüli pályáján a Föld fél évente a Nap galaxismag körüli mozgásával egyező, fél évenként pedig azzal ellentétes irányba mozog.[5]
,, Az 51-es körzet (angolul Area 51) egy amerikai katonai bázis beceneve, amely Nevadában található, az Amerikai Egyesült Államoknyugati részén. A terület a Groom Lake nevű kiszáradt tóban terül el, melynek déli részén egy nagy területű titkos katonai repülőtér van. A katonai bázis elsődleges célja a kísérleti repülőgépek és fegyverek tesztelése és fejlesztése.[1][2] "
Az útolsó mondatot ugye nem hiszitek el?Remélem.
Ezt amúgy a wivipédiáról másoltam át.Ha így lenne, ahogy írja a wiki akkor biztos csak véletlen az a sok hír a bázisról.
Google earth-ön meg lehet nézni a bázist kép melléklettel, amúgy az egyik képen ven egy repülő csészealj is.Ki tudja mi lehet a föld alatt.