Üdvözöllek!

Ez egy olyan oldal ahol megtudhatod mi folyik körülötted és milyen információkat tart tőled távol a média.Ha nem vagy felkészülve a felvilágosodásra akkor kérlek a te érdekedben hagyd el az oldalt!(a felvilágosodást itt mátrixos értelemben értem.)


Szokatlan megjelenésű, spirális alakzat mutatkozott Norvégia felett hétfőn este. A jelenséget feltehetőleg egy hibásan működő orosz hordozórakétából kibocsátott anyag okozta.

December 9-én este, helyi időben 7.50 és 8.00 között egy Norvégia feletti hatalmas spirál megfigyeléséről érkeztek beszámolók. A világító alakzatról fotók is készültek. Az észak-európai országban nem ritka tünemény a sarki fény az égen - ez azonban másként festett.

rakéta

A Norvégia felett megfigyelt spirális képződmény (fotó: Jan Petter Jorgensen)



Sokan nem vették komolyan a bejelentést és a fényképeket. A sajátos alakzat belső része ugyanis élesebbnek, kontúrosabbnak mutatkozott a fotókon, mint az az éjszakai égről készített képeknél jellemző - ezért felmerült, hogy a jelenség egy számítógép képernyőjén "született".

A beszámolók alapján a furcsa alakzat egy zöldes csóva formájában indult, amelynek egyik végén egy fehéres, spirális képződmény jelent meg, amely egyre nagyobbra növekedett. A hírügynökségek jelentései alapján a Bulava ICBM jelű orosz rakéta hibás startja lehet felelős a jelenségért, amelyet egy tengeralattjáróról indítottak. A berendezés emelkedés közben pörögni kezdett, és az ekkor kibocsátott üzemanyag hozta létre a spirális alakzatot.



A Hold titkos története:



    Érdekes idõket élünk. Mindannyian figyelemmel kísérjük környezetünk változásait és országunk politikai eseményeit. A globális kérdések azonban már sokunkban nem hagynak elég mély nyomot, a világûr pedig csak rövid ideig érdemel viszonylag kiemelt figyelmet mindennapjainkban. Amit most meg szeretnék osztani az Olvasóval, azt az Andromédáról érkezett földönkívüliek mondták el nekem, személyes találkozások során és telepatikus üzenetek formájában. Ezek az információk a mi Holdunkról szólnak és annak eddig ismeretlen vagy éppen eltitkolt múltjáról, jelenérõl.
 
       Holdunknak van légköre, amely sok tekintetben nagyon is hasonló a földi atmoszférához. A mélyebb kráterekben ez az atmoszféra még sûrûbb is, mint a Földön. A holdkéreg vékony, 30–50 kilométer vastagságú, és számos helyen találhatóak benne "légbuborékok", vagy inkább mesterséges üregek. A jelenlegi információink szerint a Hold száraz, ezerszer szárazabb a Góbi-sivatagnál. Az andromédaiak szerint ez csak részben igaz, egyes helyeken igenis nagy mennyiségû víz található, elsõsorban a kéregben megbúvó barlangokban. Ezek a felszín alatti víztározók hatalmas kiterjedésûek és alapjai annak a terraformáló folyamatnak, amely a Hold túlsó felén történik.

   Mindez lehet, hogy furcsán, vagy még inkább hihetetlenül hangzik, ám a holdi légkör létezésérefényképes bizonyítékaink vannak. Ezeket a képeket az Apollo–15 legénysége készítette, amikor a Hold másik oldala felett repültek. A fotókon felhõket láthatunk és kráterekbõl elõáramló füstöt. Ezek teljességgel elképzelhetetlenek lennének, ha a Holdnak nem lenne légköre.

    Hasonló félretájékoztatással találkozunk, ha a Hold geológiáját vesszük górcsõ alá. A holdpor 9 milliárd éves, és számos ismeretlen kémiai összetevõje van; olyan elemek, amelyeket jelenleg nem tudunk azonosítani. A legérdekesebb talány azonban az, és ez a földi csillagászok némelyike elõtt is ismert, hogy a holdpor kémiai összetétele merõben eltér a holdi hegyek és kráterek anyagösszetételétõl. Honnan származhat a holdpor?

   Az andromédaiak szerint a Hold felszínét borító szürkés por a Kis Medve csillagképbõl származik, onnan, ahonnan a Hold is jött. Található itt egy kettõs csillagrendszer, amely 21 bolygót és 47 holdat tart egyben. Ennek a naprendszernek a tizenhetedik bolygója volt a Hold eredeti "tulajdonosa", amíg egy bonyolult manõver során ki nem mozdították pályájáról, hogy egy üstököshöz csatolva elvontassák a Föld közelébe. Ez az üstökös egyébként 25 ezer évenként jut Naprendszerünk közelébe.

    A holdpor ezen kívül egyes helyeken erõsen radioaktív. Ezt a nukleáris szennyezõdést azoknak az ûrhajóknak a hajtómûvei hagyták, amelyeket az amerikai kormány a titkos holdexpedíciók idején használt, még jóval az Apollo-programot megelõzõen.

   A Hold majdnem 2 millió éves történelme során többször is lakott volt, idõnként a felszínén is. Égi kísérõnk ugyanis üreges belsejû égitest, egyfajta mesterséges hold. Ezeket a gigantikus méretû belsõ tereket kezdetben kizárólag a földönkívüliek használták, majd késõbb az emberek is. Hét ismert bejárat van ezekbe a csarnokokba, illetve felszín alatti támaszpontokra.

   Mint már mondtam, a Hold kérge viszonylag vékony, ám rendkívül kemény. Ez a szilárd burok védi a mélyben meghúzódó alagutakat és barlangokat. Sok tudós elgondolkodott már azon, hogy a holdi kráterek miért olyan sekélyek az átmérõjükhöz képest. Például a Gagarin-kráter majdnem 300 kilométer széles, de csak alig 8 kilométer mély. Az átmérõ alapján kalkulált becsapódási energia szerint a kráternek legalább ötször ilyen mélynek kellene lennie. Ez a sok sekély kráter azért van, mert a felszín alatti kéreg hihetetlenül kemény és ellenálló.

   Egy másik ok a számtalan sekély kráterre az, hogy azok valójában nem becsapódásnyomok, hanemlerombolt kupolavárosok maradványai. Eredetileg kilenc kupolaváros-település létezett, de ezeket egy 113 ezer évvel ezelõtti háborúban megsemmisítették. Ez volt az ún. Fekete Liga-konfliktus, amelyet az Orion zsarnoksága ellen vívtak a felkelõk, még a Hold eredeti naprendszerében. Mára csak a szabályos, kerek alakú "kráterek" maradtak néma mementóként. Rengeteg felvétel van ezekrõl a városokról, amelyek túlnyomó többsége a Hold túlsó felén emelkedett egykor.

   Jelenleg a holdi bázisok a felszín alatt találhatóak. Bejáratok vannak a két póluson, a Taurus-hegységben, a Verne-kráterben, nem szólva a késõbb vájt alagutakról. Ezeket a bejáratokat a titkos kormány (az új világrendet elõkészítõ vezetés) készítette, a saját tudományos és katonai kísérleteinek otthont adó támaszpontok számára.

   Az emberiség elõször a szürkék vezetésével és támogatásával jutott el a Holdra, még az ötvenes évek elején! Ezek a földönkívüliek mutatták meg a felszín alatti bázisokat és a bejáratokat. Az akkor üresen álló bázisokon idegen lények csontvázait és még mûködõ Orion-technológiát találtak. Azóta rendbe hozták és kibõvítették ezeket a hatalmas kiterjedésû barlangokat, üregeket. Mesterséges tavak, betelepített növények, ipartelepek, élelmiszer-tárolók és ûrhajó-hangárok vannak jelenleg ott, amelyek embereknek és földönkívülieknek adnak otthont és munkát.

   Nagyon gyakran hallhatjuk azt a kifogást, hogy ha egy égitest üreges belsejû lenne, akkor nem volna elegendõ gravitációs ereje. Az andromédaiak szerint a gravitációról alkotott jelenlegi elképzeléseink alapjaiban tévesek. A mi tudományunk szerint egy bolygó vagy hold gravitációs ereje a tengely körüli forgásából és saját tömegébõl ered. A földönkívüliek szerint egy kb. 50 kilométer átmérõjû égitest, még ha nem is forog tengelye körül, elegendõ gravitációs mezõt gerjeszt a légkör és a felszínén lévõ tárgyak megtartásához. Ugyanis a gravitációt a Napból kiáramló elektromágneses sugárzás okozza, nem pedig maga az égitest.

   A Földön három olyan hely ismert, ahonnan rendszeresen küldtek és fogadtak a Holdra induló, illetve onnan érkezõ ûrhajókat. Ezek a Pine Gap bázis Ausztráliában, a Diego Garcia-sziget az Indiai-óceánon és az oroszországi Szibéria.

   A Hold túlsó, számunkra mindig láthatatlan oldalán már az ötvenes évek közepén megkezdõdött egy átalakító munkálat, amely során az égitest felszínét megpróbálták a földihez hasonlóvá tenni, terraformálni. Ez azt jelenti, hogy a légkör belélegezhetõ lesz, tavakat hoznak létre, és növények élhetnek a felszínen. Gyakorlatilag egy új, mesterségesen kialakított kolóniát hoztak létre, amely már több mint 50 (!) éve létezik. Innen startolt egyébként az elsõ emberes Mars-expedíció 1959-ben. ( Az első közös emberes amerikai-orosz expedíció  a Marsra  1962 május 22-én szállt le !)

   Amikor az Apollo ûrhajósai elõször érkeztek a Hold közelébe, illetve szálltak le rajta, égi kísérõnkön már aktívan mûködõ támaszpontok voltak amerikai kézen, majd 30 ezer fõs személyzettel! Természetesen mindezeket nem közölték a NASA, a hadsereg vagy a kormánygépezet alsóbb szintjeivel, így az ûrhajósok körében nem kis meglepetést okozott az idegen ûrhajók látványa vagy a holdi építmények megpillantása.


Több mint 650 laptopot loptak el a hivatalból 2004 óta:


A brit védelmi minisztériumból 658 hordozható számítógépet loptak el, alkalmazottai pedig 89-et veszítettek el 2004 óta. A 747 laptopból mindössze 32 került elő - közölte a brit védelmi minisztérium pénteken.


Egy alsóházi ellenzéki képviselő kérdésére adott írásos válaszban Des Browne védelmi miniszter közölte, hogy a 658 ellopott, illetve 89 elveszített laptop mellett 121 USB kulcsnak (pendrive) is nyoma veszett az utóbbi négy év alatt. Idén 26 USB kulcs tűnt el, ebből három titkosnak, tizenkilenc pedig bizalmasnak minősített információkat tartalmazott. 

A tavalyi év vége óta a brit kormány kénytelen volt elismerni több hasonló kínos esetet, amikor érzékeny személyi adatok kerültek veszélybe. 

Az adóhatóság 2007 novemberében bevallotta, hogy nyoma veszett két adattároló lemeznek, amelyeken 25 millió ember nevét, címét, és több esetben banki adatait rögzítették. Decemberben eltűnt két CD-lemez, amelyek hatezer északír autós nevét és lakcímét tartalmazták. 

A rendőrség december 11-én közölte, hogy rossz címre küldött olyan információkat, amelyek bebörtönzöttek adatait tartalmazták. Még egy hét sem telt az után, és a kormány volt kénytelen elismerni, hogy szintén rossz címre, Iowa amerikai szövetségi államba küldtek el egy lemezt 3 millió olyan brit állampolgár adataival, akik autóvezetői engedélyért folyamodtak a hatóságokhoz. 

A védelmi minisztérium januárban került a szégyenpadba: kénytelen volt elismerni, hogy elloptak egy számítógépet, amelyen mintegy 600 ezer potenciális újonc személyes adatait rögzítették.



Hatalmas égi gyűrűt fotóztak Norvégia felett



Látványos, 22 fokos sugarú halót fotóztak nemrég a norvégiai Orsta egén. Az ilyen jelenségek a cirruszok (fátyolfelhők) jégkristályain jönnek létre, amelyek tükrözik, megváltoztatják a fény irányát, sőt néha színeire is bontják azt.

Az alábbi, gyűrű alakú halo az egyik leggyakoribb típus. A feltűnő alakzat a felhőkben lebegő hatszögletű jégkristályokban megtört napfénytől keletkezik. További látványos, főleg hazai felvételek a legkoroptika.uw.hu/ oldalon tekinthetők meg.

asd





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 19
Tegnapi: 7
Heti: 26
Havi: 532
Össz.: 208 558

Látogatottság növelés
Oldal: Egyéb cikkek
Üdvözöllek! - © 2008 - 2024 - renarel.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »